Piaci kitekintőnk: 2022 I. negyedév részvénypiaci és árupiaci összefoglalója

Árupiaci összefoglaló és kitekintő

2022 első negyedévében a Deutsche Bank nyersanyag-indexe (DBLCDBCE) 26,02%-ot emelkedett dollárban mérve. Az index január közepén áttörte az októberi lokális csúcsot, majd folyamatosan emelkedett egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig, amikor egy nagyon volatilis időszak kezdődött. A háborús hírekre, illetve a szankciók következményeként néhány nap alatt 20%-ot emelkedett az index, majd márciusban volt egy komoly, több mint 10%-os korrekció, mivel a piac bizakodott benne, hogy hamar enyhülhet a konfliktus, ami csökkenti a további szankciók kivetésének kockázatát. Március közepén világossá vált, hogy a háború el fog húzódni, így az index ismét emelkedésbe kezdett.

Az index több mint felét (57%-át) továbbra is a fosszilis energiahordozók teszik ki. A negyedév folyamán a WTI 35,62%-kal, a Brent 37,07%-kal, a benzin 35,58%-kal, a fűtőolaj pedig 48,14%-kal emelkedett, mindeközben a földgáz ára több mint 60%-kal van feljebb tavaly év végéhez képest. Az orosz kitermelés a világ teljes olajkínálatának 7,55%-át teszi ki, amelynek kiesése a világpiacról az 1973-as olajembargó, vagy az 1979-es iráni forradalom okozta olajkínálat szűküléshez lenne mérhető. Az Európai Unió olajimportjának közel egynegyede (23%) származik Oroszországból, míg földgáz esetében több mint 38%-os a importkitettsége van az EU-nak. Ennek fényében nem meglepetés, hogy a földgáz ára jobban emelkedett az nyersolajéhoz képest, ami húzta a földgáz helyettesítőjeként is szolgáló fűtőolaj árfolyamát is.

Az ipari fémek közül az alumínium 24,13%-ot, a cink 19,44%-ot emelkedett, miközben a réz árfolyama 6,68%-kal van feljebb a tavalyi év végéhez képest. Itt is érzékelhető a háború, illetve a szankciók hatása, mivel az orosz cink és alumínium bányászat és finomítás sokkal nagyobb hányadát teszi ki a globális kitermelésnek ezeknél a fémeknél, mint a réz esetében. Emellett az alumínium esetében a legenergiaigényesebb ércfinomítási folyamat, így az energiaáremelkedés az alumínium árára van a legnagyobb hatással.

A nemesfémek közül az arany 6,58%-ot, az ezüst 7,49%-ot emelkedett. Az emelkedés ebben az esetben is háború hatása, mivel a befektetők keresik a menedéket a negatív geopolitikai folyamatok miatt, valamint az inflációs várakozások is tovább romlottak a harcok következményeként, továbbá Kínában a koronavírus miatt lezárások is tovább nyújtották a globális ellátási láncok helyreállását. Az amerikai jegybank szigorító intézkedései valamennyire visszahúzhatják az emelkedést, hiszen az emelkedő államkötvény hozamok negatív hatással vannak a nemesfémek árfolyamaira.

Az indexben szerepló agrártermékek közül a búza ára emelkedett a legjobban (közel 40%-kal van feljebb), miközben a kukorica 28,39%-ot, a szójabab 22,85%-ot emelkedett. A cukor ára is 9,62%-kal van feljebb a tavalyi év végéhez képest. Ezeknél a termékeknél is rengeteget számít a geopolitikai helyzet, mivel Ukrajna és Oroszország együttesen közel 25%-át adják a világ búzatermelésének.

Részvénypiaci összefoglaló

2022 első három hónapja világszerte negatív hozamokat produkált a részvénypiacok befektetőinek. A fejlett piacok értéke átlagosan 6,5%-kal, a fejlődő piacoké átlagban 7,8%-kal csökkent dollárban mérve.

Fejlett piacok közül egyedül az Egyesült Királyság részvénypiaca zárta a negyedévet pozitív eredménnyel. A tengerentúli részvénypiacok, amik a tavalyi év végén sikeresen felhúzták a globális átlagot, az idei első negyedévben nem tudták betölteni ezt a szerepet. A kedvezőtlen globális makró helyzetnek, illetve a FED kamatemelésének köszönhetően az S&P 500 5%-kal, a kamat-érzékeny technológia felülsúllyal rendelkező NASDAQ 9,1%-kal, illetve a valós gazdaságot jobban reflektáló Russell 2000 7,8%-kal értékelődött le az első három hónapban.

A világ feltörekvő részvénypiacai szintén alulteljesítettek, a Shanghai Stock Exchange Composite Index 11%-ot esett az év első negyedévében, annak ellenére, hogy március közepén volt egy rövidebb rally és hangulatjavulás. Az orosz invázió által előidézett humanitárius és gazdasági katasztrófának köszönhetően a közép-kelet európai régióra fókuszáló CETOP index 7%-os gyengülést mutatott a Q1-ben. A háború negatív hatása azonban nem egyenlően oszlott el a régiós országok között. A romániai, illetve a csehországi értékpapír tőzsdék sokkal kisebb veszteséggel zárták a negyedévet, pontosabban 2,2%-ot és 3,3%-ot csökkentek, szemben a varsói és a budapesti tőzsdék 6,3%-os, illetve 11,8%-os értékvesztésével. A különbség hátterében valószínűleg az adott gazdaságok Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos gazdasági függőségének az eltérő mértéke állhat.

A hazai piac legnagyobb szereplői közül a legnagyobb orosz-ukrán kitettséggel az OTP rendelkezik, ezt mutatja a papír árfolyamában bekövetkezett 26%-os csökkenés. Az energiaipar globális felülteljesítése, a benzinár-stop ellenére 16,3%-os árfolyamnövekedést eredményezett a MOL esetében. Megemlítendő meg a Magyar Telekom részvény árfolyama, ami a régiós instabilitás, a gyenge hazai piac, és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére mindössze 1,8%-kal mutat kisebb értéket, mint a negyedév kezdetén.

Olvassa el 2022.I negyedéves makro és kötvénypiaci körképünket is!

Negyedéves piaci körképünket letölthető pdf formátumban a kapcsolódó dokumentumok között tekintheti meg.

Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. marketingközelménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen vélemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek.