Kérdések és válaszok

Kérdése van? Segítünk eligazodni a befektetési alapok világában.

Befektetés a gyakorlatban

Miért érdemes befektetési alapba tenni a megtakarításaimat?

A befektetési alap jegyeinek megvételével nem pusztán értékpapírt kap a megtakarító, hanem ezzel együtt az alapkezelő évtizedes szakmai tudását, piaci ismereteit. A befektetési alapkezelő társaságok komoly terhet vesznek le ügyfeleik válláról azzal, hogy az alapokat nagyon magas szaktudással állítják össze és kezelik. A befektetők biztonságát szolgálja, hogy az alap befektetési döntési folyamatait több egymástól független, szervezeten belüli terület felügyeli. Emellett az alapkezelő a tevékenyégét szigorú jogszabályoknak megfelelve végzi, a Magyar Nemzeti Bank folyamatos felügyelete alatt. A befektetési alapkezelők az értékpapír piacon a nagykereskedőkhöz hasonlatosan lépnek fel, így kedvezőbb feltételekkel vehetik meg az alapba kerülő értékpapírokat és olyan befektetési termékekhez is hozzáférhetnek, amelyek kisbefektetőként nem elérhetőek. Ismerje meg nemzetközi hátterünket és szakmai tapasztalatainkat.

Milyen szempontokat mérlegeljek a befektetési döntéseim előtt?

Aki befektet, annak mindenek előtt arról kell döntést hoznia, hogy melyik kockázati szintet tartja elfogadhatónak. Ezt követően szükséges ellenőrizni, hogy tudja-e vállalni a hozampotenciál kihasználására ajánlott időtávot. A harmadik lépésben érdemes megnézni a múltbeli hozamokat. Ez alapján mérlegelheti, hogy megfelel-e a az adott alap a várakozásainak.

Hogyan dönthetem el, hogy milyen típusú befektető vagyok?

Van olyan befektető, akinek a befektetési döntése meghozatalakor a hozam a legfontosabb szempont, másokat inkább a vállalt kockázat érdekel, de olyan is van, aki ahhoz igazítja a megtakarítását, hogy mennyi ideig tudja nélkülözni a pénzét, és ezen az időtávon szeretné a legtöbbet kihozni belőle. A befektetési döntés meghozatalakor mindenkinek ki kell választania a számára legfontosabb szempontot, és azt is el kell döntenie, hogy a hozam-kockázat-időtáv hármasból melyik mennyire lényeges a számára.

Milyen időtávra érdemes befektetési jegyet vásárolni?

A befektetési alapok ajánlott befektetés időtávját az alapkezelő úgy határozza meg, hogy az alapot legalább ennyi ideig megtartva ön nagy valószínűséggel pozitív hozamot érjen el. Befektetési jegy vásárlásakor mindig érdemes figyelembe venni az ajánlott időtávot, ami nem jelenti azt, hogy egy jelentősebb piaci változás miatt ennél rövidebb idő alatt az alapnak nem lehet kedvező hozama, ahogy nem garantálja azt sem, hogy biztosan kedvező hozama lesz ezen az időtávon.

Hogyan dönthetem el, hogy melyik befektetési alap való nekem?

Aki szeretné szétosztani megtakarításait a kötvények, részvények, betétek, nyersanyagok, devizák között, anélkül, hogy sokféle befektetési alapot vásárolna magának, annak érdemes lehet a különböző kockázati szintű vegyes alapok között körülnézni. Aki csak alacsony kockázatot hajlandó vállalni, annak a rövid kötvény alapok jelenthetnek megoldást. Akit leginkább a hozam érdekel és ezért hajlandó magas kockázatot is vállalni, annak valók a részvényalapok, nyersanyagalapok, aki pedig a hozam mellett tőkevédelmet is szeretne befektetéséhez, az a tőkevédett alapok közül válogathat. Alapjainkról bővebben itt tájékozódhat: CIB Alapok - Lakossági ajánlatok

Hogyan tudom eldönteni, hogy megfelelő kockázatú-e a termék?

Valamennyi befektetési alaphoz tartozik egy úgynevezett KIID (Kiemelt befektetői információk) dokumentum, amely az EU-ban egységesen szabályozott és a befektetők számára összefoglalja az alapra vonatkozó kiemelten fontos információkat. A befektetők tájékozódását segítő Kiemelt befektetői információkban megtalálható az adott termék hozam és kockázat profil skálája: Ezt egy 1 és 7. közötti szám jelzi, ahol az 1 a biztonságra törekvőknek, a 7 pedig a nagyon bátraknak való befektetést jelöli.

Hogyan és honnan tájékozódjak befektetési döntéseim előtt?

Minden nyilvános, nyíltvégű befektetési alap esetén közzéteszik az alapkezelők a KIID-et, azaz a Kiemelt befektetői információkat, mely egy 2-3 oldalas dokumentum. Ebből kiderül, hogy mibe fektet az alap, mekkora az ajánlott befektetési időtáv, milyen a kockázati szintje, milyen a költségszintje, valamint a régebb óta működő alapoknál a múltbeli teljesítmény is megjelenik benne. Ennél részletesebb, teljeskörű információt az alapok Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata tartalmaz. A KIID, a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat dokumentumok tartalma és felépítése törvények által szabályozott és kiadásuk Magyarországon az Alapkezelők felügyeleti szerve, az MNB előzetes engedélyéhez kötött. Az alapokban található befektetések aktuális összetételéről az alapok havi portfólió jelentéséből tájékozódhat. Honlapunkon a kötelező tartalmak és dokumentumok mellett további hasznos információkat is megtalál alapjainkról, amelyek segítségére lehetnek befektetési döntései meghozatalában.

Forgalmazással kapcsolatos kérdések

Hol vásárolhatók meg az Eurizon Asset Management Hungary alapjai?

A CIB alapok vezető forgalmazója a CIB Bank Zrt. melynek fiókhálózatában és elektronikus csatornáin (CIB Online, CIB MobilApplikáció, CIB Internetbank, eBroker, CIB24 telefonos ügyfélszolgálat) vásárolhatók meg az alapok befektetési jegyei. Egyes alapok külső forgalmazóknál is elérhetők. A forgalmazók listája megtekinthető honlapunkon az alapok aloldalán és az alapok Tájékoztatójában és Kezelési Szabályzatában.

Milyen forgalmazási költségekkel kell számolnom az alapok vétele és eladása során?

Forgalmazási költségek a befektetési jegyek vételi, visszaváltási díjai, valamint egyes alapok esetében (meghatározott időn belüli visszaváltás esetén) az ún. kiegészítő visszaváltási jutalék. Ezek a CIB Alapok esetében lehetnek fix vagy százalékos (árfolyamértékre vetített) költségek, alaptípustól függően csak vételi jutalék, vagy csak visszaváltási jutalék kerül felszámításra. A származtatott, határozott futamidejű alapok kivételt képeznek. A származtatott alapok futamideje alatt jellemzően mindkét irányú tranzakció (vétel/visszaváltás) költséggel jár, ugyanakkor ezeknél az alapoknál a jegyzési vagy a tőkefelhalmozási időszakban vásárolt és lejáratig megtartott befektetési jegyek esetében forgalmazási költséggel egyáltalán nem kell számolnia.
A befektetési alapok elektronikus formában nyilvántartott értékpapírok, értékpapír számlán kell őket tartani. Az értékpapírszámláknak forgalmazónként eltérő díjai lehetnek (például számlavezetési díj, állományi díj). Vezető forgalmazónknál, a CIB Banknál alkalmazott költségek a Bank hatályos Díjjegyzékében találhatók meg. Az alapok forgalmazási költségei forgalmazónként eltérhetnek, ezért kérjük a vételi és eladási költségekről mindig az adott forgalmazó aktuális kondíciós listájából informálódjon.

Hogyan történik a vételi és eladási tranzakciók elszámolása?

Alapjainknál/részalapjainknál az elszámolás az alap/részalap kategóriájától függően T, illetve T+2 nappal történik.

Mit jelent a T nap és T+2 napos elszámolás?

A T nap a megbízás értéknapját jelenti.

A T napos elszámolás azt jelenti, hogy amikor Ön befektetési jegyet vesz T napon (bármely befektetési jegy forgalmazási napon 16 óráig), akkor az értékpapír azonnal bekerül az Ön befektetési portfóliójába, ebben az esetben a megbízást teljesülési árfolyama már ismert.
A T+2 napos elszámolás azt jelenti, hogy amikor Ön befektetési jegyet vesz T napon (bármely befektetési jegy forgalmazási napon 16 óráig), akkor az értékpapír T+2. napon kerül majd az Ön befektetési portfóliójába. Egészen eddig az értékpapírok ellenértéke technikailag az Ön számláján van, csak nem költhető el újra. T+2 napos elszámolás esetén a megbízás teljesülési árfolyama előre nem ismert, mivel a befektetési jegy T napi árfolyama csak T+1 napon kerül kiszámításra. Ugyanezek igazak a visszaváltás során alkalmazott árfolyamokra is.

Mit jelent a 16:00 órai napzárás, másnéven Cut-off time?

A CIB befektetési alapokra (vezető forgalmazónknál, a CIB Banknál) forgalmazási napokon 16 óráig megadott megbízások az alapok tájékoztatójában leírtaknak megfelelően T napon (a megbízás megadásának napján) vagy T+2 napos elszámolási rendnek megfelelően teljesülnek. Eszerint például a T napos elszámolású alapra 16 óráig megadott visszaváltási megbízás esetén az alap befektetési jegyeinek ellenértéke azonnal jóváíródik az ügyfél számláján. 16 óra után az értékpapír forgalmazó rendszer értéknapot vált. Ez a Cut-off time. A 16 óra után rögzített megbízások már úgy fognak teljesülni, mintha a következő forgalmazási napon történt volna a megbízás megadása.

CIB Rendszeres Befektetési Alap Program

A CIB Bank Zrt. fiókjaiban elérhető befektetési jegy alapú takarékoskodási program, elsősorban rendszeres, havi, kis összegű megtakarításokhoz. Magasabb kockázatú alapokba történő befektetés esetén az időzítésben és kockázatcsökkentésben is szerepet kaphat azáltal, hogy segítségével a befektető sok kis részletben, eltérő árakon vásárolja meg a befektetési jegyeket. Így elkerülheti, hogy „rosszkor” szálljon be egy befektetésbe, hiszen a vételi átlagára soha nem a legmagasabb ár lesz.

CIB Alapok típusai

CIB Start rövid kötvény részalapok

A CIB Start Rövid kötvény Részalapok alacsony kockázatú rövid és középtávú befektetési lehetőséget kínálnak forintban, euróban és dollárban. Az alapok célja, hogy alacsony kockázat mellett kiegyensúlyozott teljesítményt érjenek el. Az alapok bankbetétekbe, állampapírokba, vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe és egyéb pénzpiaci eszközökbe fektetnek. A CIB Start Rövid kötvény Részalapok T napos elszámolásúak, ami azt jelenti, hogy a forgalmazási napokon 16 óráig adott megbízások azonnal teljesülnek.

CIB hosszú kötvény részalapok

A hosszú kötvény részalapok hosszabb futamidejű állampapírokat és vállalati kötvényeket tartanak, ezért nagyobb mértékben ki vannak téve a piaci hozamszint változásoknak, emiatt árfolyamuk is jelentősen ingadozhat. A rövid kötvény részalapoknál magasabb kockázatúnak tekinthetők, azonban csökkenő piaci hozamszint esetén magasabb hozam lehetőségét hordozzák magukban. A rövid kötvény részalapok kevésbé érzékenyek a kamatváltozásokra, így teljesítményük kiegyensúlyozottabb. A portfólió a kötvény részalapok esetében államkötvényeket, diszkont kincstárjegyeket, vállalati kötvényeket és pénzpiaci betéteket tartalmaz.

CIB vegyes részalapok

A vegyes alapok célja, hogy kedvező piaci környezetben, hosszabb távon, a bankbetétek és állampapírok hozamait meghaladó teljesítményt érjenek el mérsékelt kockázat mellett. Az alapokba történő befektetéssel lehetőség van diverzifikált, aktívan kezelt portfóliókon keresztül részesedni a befektetési eszközosztályok széles körének teljesítményéből. Portfólió összetételük szerint a vegyes alapokat 3 különböző aleszközosztályra bonthatjuk.

CIB kötvénytúlsúlyos vegyes részalapok

A kötvénytúlsúlyos vegyes alapok portfóliójában lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A portfólió fennmaradó (minimum) 65%-át kötvények, kötvény alapok, illetve bankbetétek, jelzáloglevelek alkothatják.

CIB kiegyensúlyozott vegyes részalapok

A CIB Kiegyensúlyozott vegyes alapok portfóliójában lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65% között lehet. A portfólió fennmaradó részét kötvények, kötvény alapok, bankbetétek, illetve jelzáloglevelek tehetik ki.

CIB dinamikus vegyes részalapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök ezekben az alapokban kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki.

CIB abszolút hozamú részalapok

A CIB Abszolút hozamú részalapok azon alapok, amelyek a tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiindulópontnak a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.

CIB részvény részalapok

A CIB részvény részalapok hosszú távú, a magasabb hozam érdekében nagyobb kockázatot is vállaló befektetőknek befektetési lehetőséget kínáló alapok. Árfolyamuk rövidtávon jelentősen ingadozhat. A részvény részalapokat két kategóriába soroljuk: részvény túlsúlyos és tiszta részvény részalapok.

A részvénytúlsúlyos alapok portfóliójának részvényhányada 70% és 90% között alakul.

A tiszta részvény alapok esetében ez a részvényhányad meghaladja a 90%-ot. A fennmaradó részt állampapírba és bankbetétekbe fektetik a részalapok.

CIB árupiaci vagy nyersanyag részalapok

Jelentős hozampotenciállal rendelkező, ugyanakkor magas kockázatot hordozó befektetési alapok, amelyek a világ nagy árutőzsdéin történő hosszú távú befektetési lehetőséget kínálnak.
Az árupiaci befektetéseket magasabb tőkeigény, nehezebb hozzáférhetőség és magasabb költségek jellemzik. Emellett - tekintettel arra, hogy az árutőzsdei ügyletek oroszlánrésze határidős piacokon köttetik - a tíz, húsz, vagy akár százszoros tőkeáttétel a kockázatok kordában tartását is megnehezíti. Ezzel szemben a nyersanyagpiaci befektetéseket végző alapok a nyersanyagpiacok költség-hatékony elérését teszik lehetővé, akár kisebb összegekkel is. A nagyfokú kockázat miatt elsősorban meglévő befektetési portfóliók diverzifikálására ajánljuk.

CIB tőkevédett, és a tőke részleges visszafizetésére ígéretet tevő alapok (származtatott alapok)

A tőkevédett illetve a tőke részleges visszafizetésére ígéretet tevő alapok portfólióját jelentős részben lekötött betétek alkotják. Ez a betétállomány biztosítja, hogy a futamidő végén a befektetett tőke névértéknek egy része (a tőke részleges visszafizetésére ígéretet tevő Alap), vagy egésze (tőkevédett alap) biztosan visszafizetésre kerüljön. A hozamot pedig az alapban lévő pici arányú származtatott ügylet (opció) teszi lehetővé.

Alapfogalmak és magyarázatok

Mi a befektetési alap?

Amikor befektetési jegyeket vásárolunk, akkor egy kollektív befektetési formába fektetünk. Ez azt jelenti, hogy szövetkezünk más befektetőkkel egy befektetési cél megvalósítására, és pénzünket a befektetési alapot kezelő portfóliómenedzser szakértelmére bízzuk. Az alap önálló jogi személy, melynek vagyonát az alapkezelő, a letétkezelő és a forgalmazó vagyonától elkülönítve kell kezelni és nem lehet az alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó kötelezettségeinek kifizetésére felhasználni.

Mi a portfólió? Miért építsünk portfóliót?

Minden vagyon, amivel Ön rendelkezik a portfóliójának részét képezi. Ezek lehetnek ingatlanok, ingóságok, pénzpiaci befektetések, megtakarítások, vagy akár szabad pénzeszközök. Ezeknek a befektetési eszközöknek, vagyontárgyaknak, egy olyan kominációját érdemes tartani, hogy elérjük a kitűzött pénzügyi célunkat és mindeközben a maximumot hozzuk ki befektetéseinkből a lehető legalacsonyabb kockázat mellett. Ebben segít a portfóliószemlélet. Fontos azonban tudni, hogy az ideális portfólió mindenki számára más és más. Függ a vagyoni helyzettől, kockázatvállalási hajlandóságtól, életkortól, céloktól és még rengeteg más dologtól. Akkor döntünk okosan, ha nem egy eszközben próbáljuk gyarapítani a vagyonunkat, hanem kihasználjuk a több elemű portfólió által nyújtott kockázatmegosztást, másnéven diverzifikációt. Az mondhatjuk, hogy az egyedi értékpapír vásárlásokkal szemben, a befektetési alapok jegyeinek megvásárlásával már önmagában egy diverzifikált, több elemű befektetési portfólióhoz jutunk, ezzel máris valamelyest csökkentettük a befektetésünk kockázatát. Több különböző befektetési politikájú alap megvásárlásával már olyan nagyfokú diverzifikációt érhetünk el akár kisebb összegekkel is, ami egyedi értékpapírba történő befektetéssel nehezen lenne megvalósítható.

Mit mutat meg a kockázat/hozam mutató (SRRI) 1-7?

SRRI olyan kockázat-nyereség mutató, melynek lényege, hogy egy 1-7-ig terjedő skálán megmutatja a befektetőknek az alap kockázati profilját, az alap által a múltban elért hozamok volatilitása alapján. Minél kisebb ez a mutató, annál kisebb a befektetési jegy árfolyamának ingadozása, és ezzel együtt a várható hozama is. Minél nagyobb a mutató, annál nagyobb a hozampotenciál, de az árfolyam is annál inkább ingadozhat. Honlapunkon minden befektetési alap oldalán megtalálható az alap kockázati profilja, ami az alap SRRI besorolását mutatja. A kockázat azonban nem egyenlő a veszteséggel. A kockázatot tudatosan vállaljuk egy magasabb hozam elérésének reményében. Éppen ezért minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb az elvárt hozam is.

Mi a különbség a hozam és a kamat között?

A kamat és a hozam különböző fogalmak. A hozam a megkeresett kamatjövedelem és a befektetésen keletkezett árfolyamnyereség- vagy veszteség és osztalékjövedelem összege. Fontos különbség, hogy míg a kamatozó eszközök esetében a kamat mértéke, és a kamatperiódus hossza előre ismert, addig a hozam mértékét csak visszamenőleg lehet meghatározni, és a múltbeli hozamból nem lehet egyértelmű következtetést levonni a jövőbeni hozam mértékére vonatkozóan. A befektetési alapoknak hozama van.

Mi a referencia index, másnéven benchmark?

A referencia-index, vagy benchmark egy olyan irányadó hozam, amihez az egyes befektetési alapok teljesítménye mérhető. Az alapot kezelő portfóliómenedzser célja, hogy az általa kezelt alap a benchmark hozamát elérje, vagy meghaladja a befektetési politikában megfogalmazott szabályok, limitek betartása mellett.

Mi a diverzifikáció és miért jó?

A diverzifikáció egy kockázatkezelési megoldás, melynek lényege, hogy a befektetésünket nem egy eszközben helyezzük el, hanem szétosztjuk több befektetési típus között. Diverzifikáció történhet eszközosztályok, futamidő, vagy akár devizanemek között is. A portfólió és a diverzifikáció tehát kéz a kézben járnak.

Mi a duráció vagy duration?

A duráció a kötvények hátralévő átlagos futamideje. Minél nagyobb a hátralévő átlagos futamidő, annál érzékenyebben reagál a kötvény, vagy portfólió értéke a piaci hozamszintek változására, vagyis annál kockázatosabbnak tekinthető az adott kötvény, illetve kötvény-portfólió.

Mi a volatilitás?

A volatilitás egy kockázati mérőszám, mellyel az egyes befektetési eszközök értékének a változékonyságát mérhetjük. A volatilitást a szórás kiszámításával mérjük, ami azt mutatja meg, hogy az árfolyam mennyire ingadozik az átlaghoz képest, függetlenül az elmozdulás irányától. Minél nagyobb egy eszköz volatilitása, annál kockázatosabbnak tekinthető.

Mi az alapkezelési díj?

A befektetési alapkezelők a befektetési alapokat jellemzően a kezelt vagyonra vetített, százalékban előre meghatározott alapkezelési díjért és egyes alapoknál ezen túl sikerdíjért kezelik, így érdekeltek a minél jobb kockázatarányos teljesítmény elérésében, hiszen ez növeli az adott alap népszerűségét, több pénzt fektetnek a befektetők az adott alapba, ezáltal nő az alapkezelő árbevétele. Az alapok teljesítényének bemutatásakor ún. nettó hozamokat mutatunk be, ami már az alapot terhelő költségek (pl. alapkezelési díj, letétkezelési díj, felügyeleti díj) levonása utáni hozam.

Mit jelent az alapok TER mutatója?

A TER, Teljes költség mutató, másnéven "Total Expense Ratio" a befektetési alapok összes költségét mutatja meg egy számmal kifejezve. Ez alapján könnyedén összehasonlíthatjuk az alapokat költségeik szempontjából. Hasonló a hiteleknél használt THM mutatóhoz, vagy az életbiztosításoknál használatos TKM-hez.

Mi az ETF?

Exchange Traded Fund (ETF) = Tőzsdén Forgó Alap. Olyan passzívan kezelt befektetési alap, ami egy indexet vagy részindexet, vagy egy iparágba tartozó meghatározott értékpapírokat, árutőzsdei termékeket stb. tartalmaz. Előnye, hogy mivel passzívan kezelt, ezért alacsony költségszintű és a befektetők hatékonyan meg tudnak vásárolni egy-egy ETF-en keresztül akár egy több száz értékpapírból álló portfóliót.