A Privátbankár.hu hagyományteremtő jelleggel díjat alapított 2014-ben, amellyel a magyarországi befektetésialap-piacon szereplő portfóliókezelők és alapkezelők teljesítményét ismerik el és jutalmazzák. 2022-ben már kilencedszer értékelik a szakmát a Privátbankár.hu Klasszis díjakkal, melyek az évek során a hazai befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díjai lettek. Nagy örömünkre az áprilisban megrendezett gálán négy díjat is elnyertünk az alábbi kategóriákban: Legjobb Abszolút Hozamú Nem Származtatott Alap: 1. hely: CIB Euró Talentum Total Return Alapok Részalapja Legjobb Rövid Kötvény Alap: 3. hely: CIB Dollár Start Rövid Kötvény Részalap Legjobb Szabad Kötvény Alap: 3. hely: CIB Globális Kötvény Alapok Részalapja Legjobb Árupiaci Alap: 3. hely: CIB Nyersanyag Részalap Míg idén a rövid kötvény alapjaink közül a CIB Dollár Start Rövid Kötvény Részalap került fel a dobogóra, addig tavaly az Év Legjobb Rövid Kötvény Alapja 2021 díjak közül sikerült kettőt is begyűjtenünk: a CIB Euró Start Rövid Kötvény Alap az euróban denominált alapok, a CIB Start 2 Rövid Kötvény Alap a forintos alapok között végzett az élen. A szép teljesítmények mögött mindig van egy sikeres portfólió menedzser, a CIB Start Részalapokat már hosszú évek óta Csekő Zoltán senior portfólió menedzserünk kezeli. A múlt évben a rövid kötvény alapjaink mellett a CIB Indexkövető Alapot is díjazták, a második helyet szerezte meg az Év Legjobb Hazai Részvénybefektető Alapja 2021 kategóriában. Termékstratégiánk fontos részét képezi a tőkevédett befektetési alapok kibocsátása, mind a származtatott, mind a nem származtatott szegmensben, így büszkék vagyunk arra, hogy 2020-ban az év tőkevédettalap-kezelői lettünk ezen a patinás megmérettetésen.
TovábbMásnak napi bevásárlás, Önnek befektetés is! Az élelmiszeripar mindig is meghatározó szerepet töltött be mindennapjainkban, és ez biztosan így lesz a jövőben is. Ezért az ezzel foglalkozó cégek részvényei befektetésként is érdekesek lehetnek.
TovábbTekintse meg a határozatlan futamidejű, kötvény-, vegyes-, abszolút hozamú-, részvény- és árupiaci részalapjainkról készült negyedéves összefoglalónkat!
Tovább2022 első három hónapja világszerte negatív hozamokat produkált a részvénypiacok befektetőinek. A fejlett piacok értéke átlagosan 6,5%-kal, a fejlődő piacoké átlagban 7,8%-kal csökkent dollárban mérve...
TovábbAz orosz-ukrán háború kirobbanása, a tovább emelkedő infláció, a jelentősnek igért FED szigorítási ciklus megkezdése és az USA hozamgörbe 2 és 10 éves pontjai által meghatározott alakzat inverzzé válása miatt az első negyedév drámai volt...
Tovább2022. I. negyedévében három alapunk, a CIB 5 Elem Tőkevédett Származtatott Alap, CIB Futball Tőkevédett Származtatott Alap és a CIB Euró Futball Származtatott Alap futamideje ért véget.
TovábbHa híreket olvasunk, a koronavírus után mostanában az egyik leggyakoribb téma az infláció. Mindkettő hatással van az életünkre, ráadásul ok - okozati összefüggés is van közöttük. Az ok a koronavírus, amely már két éve beárnyékolja az életünket. Ez alatt az idő alatt rengeteg információt szereztünk, gyakorlatilag a fél ország hobbi virológussá képezte ki magát. A magas inflációról is hallott már mindenki, aki pénzből él, arra hatással is van – de alaposabb ismerettel csak kevesen rendelkeznek a témában. Arra a kérdésre, hogy mi is az infláció, a legáltalánosabb válasz a pénzromlás. A közgazdaságtan úgy definiálja, hogy az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Amit leginkább érzünk, az az, hogy egyre többet kell fizetni ugyanazokért a termékekért a boltban. Az infláció nem feltétlenül rossz dolog, sőt, kismértékű inflációra szükség van egy egészségesen működő gazdaságban. A magas inflációnak számos negatív következménye van, de az árstabilitás sem jelent nulla százalékos inflációt. A defláció – vagyis az árszínvonal csökkenése sem jó a gazdaságnak. Ha csökkennek az árak, akkor a lakosság elhalasztja a fogyasztását – miért vennénk meg most egy új autót, ha a régivel még nincs probléma, és egy év múlva olcsóbban, esetleg magasabb felszereltséggel kaphatjuk meg? Ha kisebb a kereslet, akkor a vállalatok kevesebb terméket értékesítenek, ezáltal romlik a jövedelmezőségük, ami elbocsátásokat, a beruházások visszaesését eredményezi. A magasabb munkanélküliség miatt a lakosság jövedelmi helyzete romlik, ami visszafogja a keresletet, így tovább csökkenek az árak – és a kör, más néven a deflációs spirál bezárul. A jegybankoknak fontos szerepük van az infláció kordában tartásában, az MNB-nek is az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A magyar jegybank inflációs célja 3%, egészen pontosan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fogyasztói árindex 3%-os értéke. A gazdaság számára kívánatos évente pár százalékos inflációt lassú (vagy kúszó) inflációnak nevezzük, az ettől nagyobb mértékű, de még kezelhető infláció a vágtató infláció, a gazdaság egyensúlyát felbillentő, akár több száz százalékos szintnél pedig hiperinflációról beszélünk. Ha inflációról van szó, akkor általában a fogyasztói árindexre (CPI) gondolunk, de gyakran hallhatunk a harmonizált fogyasztóiár-indexről (HICP) és a maginflációról is. A fogyasztói árindex a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árának időben bekövetkező átlagos változását méri, Magyarországon a KSH számolja havi gyakorisággal. Ehhez a háztartások által fogyasztott árukat és szolgáltatásokat „kosárba” rendezik, és ennek az adott havi árát hasonlítják össze az egy évvel korábbival. A kép forrása: pixabay.com A kosárban az átlagos fogyasztásnak megfelelően különböző súllyal szerepelnek a termékcsoportok, az élelmiszereknek például 26,5%, a szolgáltatásoknak 25,9% a tartós fogyasztási cikkeknek 9,3% a háztartási energiának 5,9% a súlya, míg bizonyos vásárlások (pl. ingatlan) részben módszertani, részben technikai okokból nem szerepelnek az indexben. A KSH nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-indexet is számol, ennek a kosarában a nyugdíjas fogyasztói szokásokat veszik figyelembe: kikerülnek például a gyerekneveléssel kapcsolatos kiadások, míg a gyógyszerek, gyógyáruk aránya magasabb. A maginfláció a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított inflációs mutató, amely az alaptrendet igyekszik megragadni. Számítása a fogyasztói árindex egyes tételeinek elhagyásával történik, így kiszűrve az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű hatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Az euroövezetben a fogyasztói árak változását a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérik. A harmonizált szó azt jelenti, hogy az Európai Unió országai azonos módszertant alkalmaznak, ami lehetővé teszi az országok adatainak összehasonlítását. Ha a kiváltó okokat vizsgáljuk, a keresleti inflációnál az árszint emelkedést a kereslet növekedése indukálja. A világjárvány miatti lezárások nagy mértékben elhalasztották a fogyasztást, amely a nyitással egyben zúdult a piacra. A kínálati vagy költséginflációnál az árszint emelkedéshez általában a vállalatok önköltségének emelkedése vezet, amelyet okozhat például a munkaerő költségének vagy a nyersanyagok árának emelkedése. Ha a kereslet változatlan, akkor az előállítási többletköltséget a vállalatok a fogyasztói árra terhelik. A reálhozam a befektések inflációtól megszűrt értéket jelenti, az elért hozamunk csökkentve az infláció mértékével, megmutatja a befektetésünk vásárlóerejének a változását. A magas infláció azokat érinti a legrosszabbul, akik készpénzben tartják a megtakarításaikat. 2021-ben az éves átlagos infláció 5,1% volt, ez azt jelenti, hogy a készpénz reálhozama mínusz 5,1%. Az MNB várakozása szerint 2022 első hónapjaiban még 6% felett lehet az infláció, az egész évet nézve pedig a 4,7-5,1%-os sávba várják. Ha ebben a magas inflációs környezetben meg szeretnénk tartani a megtakarításunk vásárlóértékét, akkor olyan befektetést kell keresnünk, amelynek a hozama meghaladhatja az inflációt. Számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, azonban annak, aki pozitív reálhozamot szeretne, a kockázatosabb befektetések irányába kell fordulnia. Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. marketingközelménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen vélemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek.
TovábbA környezettudatos gondolkodás egyre inkább az életünk része, miért ne lehetne ez fontos szempont befektetéseink tervezésekor is?
TovábbTekintse meg a határozatlan futamidejű, kötvény-, vegyes-, abszolút hozamú-, részvény- és árupiaci részalapjainkról készült negyedéves összefoglalónkat!
Tovább