Hírek, aktualitások

Kövesse híreinket alapjainkról, új ajánlatainkról, a piacokról és a befektetések világából.

CIB ESG 2 Tőkevédett Származtatott Részalap
2022. június 1.

Befektetés felelős vállalatokba. A CIB ESG 2 Tőkevédett Részalappal környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok szerint felelősségteljes európai vállalatok részvényeinek teljesítményéből részesülhet.

Tovább
2022. május 2.

A Privátbankár.hu hagyományteremtő jelleggel díjat alapított 2014-ben, amellyel a magyarországi befektetésialap-piacon szereplő portfóliókezelők és alapkezelők teljesítményét ismerik el és jutalmazzák. 2022-ben már kilencedszer értékelik a szakmát a Privátbankár.hu Klasszis díjakkal, melyek az évek során a hazai befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díjai lettek.   Nagy örömünkre az áprilisban megrendezett gálán négy díjat is elnyertünk az alábbi kategóriákban:   Legjobb Abszolút Hozamú Nem Származtatott Alap: 1. hely: CIB Euró Talentum Total Return Alapok Részalapja   Legjobb Rövid Kötvény Alap: 3. hely: CIB Dollár Start Rövid Kötvény Részalap   Legjobb Szabad Kötvény Alap: 3. hely: CIB Globális Kötvény Alapok Részalapja   Legjobb Árupiaci Alap: 3. hely: CIB Nyersanyag Részalap   Míg idén a rövid kötvény alapjaink közül a CIB Dollár Start Rövid Kötvény Részalap került fel a dobogóra, addig tavaly az Év Legjobb Rövid Kötvény Alapja 2021 díjak közül sikerült kettőt is begyűjtenünk: a CIB Euró Start Rövid Kötvény Alap az euróban denominált alapok, a CIB Start 2 Rövid Kötvény Alap a forintos alapok között végzett az élen. A szép teljesítmények mögött mindig van egy sikeres portfólió menedzser, a CIB Start Részalapokat már hosszú évek óta Csekő Zoltán senior portfólió menedzserünk kezeli. A múlt évben a rövid kötvény alapjaink mellett a CIB Indexkövető Alapot is díjazták, a második helyet szerezte meg az Év Legjobb Hazai Részvénybefektető Alapja 2021 kategóriában. Termékstratégiánk fontos részét képezi a tőkevédett befektetési alapok kibocsátása, mind a származtatott, mind a nem származtatott szegmensben, így büszkék vagyunk arra, hogy 2020-ban az év tőkevédettalap-kezelői lettünk ezen a patinás megmérettetésen.        

Tovább
2022. április 4.

Másnak napi bevásárlás, Önnek befektetés is! Az élelmiszeripar mindig is meghatározó szerepet töltött be mindennapjainkban, és ez biztosan így lesz a jövőben is. Ezért az ezzel foglalkozó cégek részvényei befektetésként is érdekesek lehetnek.

Tovább
2022. március 31.

Tekintse meg a határozatlan futamidejű, kötvény-, vegyes-, abszolút hozamú-, részvény- és árupiaci részalapjainkról készült negyedéves összefoglalónkat!

Tovább
2022. március 31.

2022 első három hónapja világszerte negatív hozamokat produkált a részvénypiacok befektetőinek. A fejlett piacok értéke átlagosan 6,5%-kal, a fejlődő piacoké átlagban 7,8%-kal csökkent dollárban mérve...

Tovább
2022. március 31.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása, a tovább emelkedő infláció, a jelentősnek igért FED szigorítási ciklus megkezdése és az USA hozamgörbe 2 és 10 éves pontjai által meghatározott alakzat inverzzé válása miatt az első negyedév drámai volt...

Tovább
2022. március 25.

2022. I. negyedévében három alapunk, a CIB 5 Elem Tőkevédett Származtatott Alap, CIB Futball Tőkevédett Származtatott Alap és a CIB Euró Futball Származtatott Alap futamideje ért véget.

Tovább
2022. február 28.

A megújult CIB Euró Start Tőkevédett Részalap ezentúl tőkevédelmet nyújt a befektetőknek legalább 30 naptári napos tartási időszak esetén.

Tovább
Biztonságos kikötő megtakarításainak
2022. február 1.

Ha híreket olvasunk, a koronavírus után mostanában az egyik leggyakoribb téma az infláció. Mindkettő hatással van az életünkre, ráadásul ok - okozati összefüggés is van közöttük. Az ok a koronavírus, amely már két éve beárnyékolja az életünket. Ez alatt az idő alatt rengeteg információt szereztünk, gyakorlatilag a fél ország hobbi virológussá képezte ki magát. A magas inflációról is hallott már mindenki, aki pénzből él, arra hatással is van – de alaposabb ismerettel csak kevesen rendelkeznek a témában.   Arra a kérdésre, hogy mi is az infláció, a legáltalánosabb válasz a pénzromlás. A közgazdaságtan úgy definiálja, hogy az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Amit leginkább érzünk, az az, hogy egyre többet kell fizetni ugyanazokért a termékekért a boltban.   Az infláció nem feltétlenül rossz dolog, sőt, kismértékű inflációra szükség van egy egészségesen működő gazdaságban. A magas inflációnak számos negatív következménye van, de az árstabilitás sem jelent nulla százalékos inflációt. A defláció – vagyis az árszínvonal csökkenése sem jó a gazdaságnak. Ha csökkennek az árak, akkor a lakosság elhalasztja a fogyasztását – miért vennénk meg most egy új autót, ha a régivel még nincs probléma, és egy év múlva olcsóbban, esetleg magasabb felszereltséggel kaphatjuk meg? Ha kisebb a kereslet, akkor a vállalatok kevesebb terméket értékesítenek, ezáltal romlik a jövedelmezőségük, ami elbocsátásokat, a beruházások visszaesését eredményezi. A magasabb munkanélküliség miatt a lakosság jövedelmi helyzete romlik, ami visszafogja a keresletet, így tovább csökkenek az árak – és a kör, más néven a deflációs spirál bezárul. A jegybankoknak fontos szerepük van az infláció kordában tartásában, az MNB-nek is az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A magyar jegybank inflációs célja 3%, egészen pontosan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fogyasztói árindex 3%-os értéke.   A gazdaság számára kívánatos évente pár százalékos inflációt lassú (vagy kúszó) inflációnak nevezzük, az ettől nagyobb mértékű, de még kezelhető infláció a vágtató infláció, a gazdaság egyensúlyát felbillentő, akár több száz százalékos szintnél pedig hiperinflációról beszélünk.   Ha inflációról van szó, akkor általában a fogyasztói árindexre (CPI) gondolunk, de gyakran hallhatunk a harmonizált fogyasztóiár-indexről (HICP) és a maginflációról is. A fogyasztói árindex a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árának időben bekövetkező átlagos változását méri, Magyarországon a KSH számolja havi gyakorisággal. Ehhez a háztartások által fogyasztott árukat és szolgáltatásokat „kosárba” rendezik, és ennek az adott havi árát hasonlítják össze az egy évvel korábbival.     A kép forrása: pixabay.com    A kosárban az átlagos fogyasztásnak megfelelően különböző súllyal szerepelnek a termékcsoportok, az élelmiszereknek például 26,5%, a szolgáltatásoknak 25,9% a tartós fogyasztási cikkeknek 9,3% a háztartási energiának 5,9% a súlya, míg bizonyos vásárlások (pl. ingatlan) részben módszertani, részben technikai okokból nem szerepelnek az indexben. A KSH nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-indexet is számol, ennek a kosarában a nyugdíjas fogyasztói szokásokat veszik figyelembe: kikerülnek például a gyerekneveléssel kapcsolatos kiadások, míg a gyógyszerek, gyógyáruk aránya magasabb.   A maginfláció a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított inflációs mutató, amely az alaptrendet igyekszik megragadni. Számítása a fogyasztói árindex egyes tételeinek elhagyásával történik, így kiszűrve az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű hatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás.   Az euroövezetben a fogyasztói árak változását a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérik. A harmonizált szó azt jelenti, hogy az Európai Unió országai azonos módszertant alkalmaznak, ami lehetővé teszi az országok adatainak összehasonlítását.   Ha a kiváltó okokat vizsgáljuk, a keresleti inflációnál az árszint emelkedést a kereslet növekedése indukálja. A világjárvány miatti lezárások nagy mértékben elhalasztották a fogyasztást, amely a nyitással egyben zúdult a piacra. A kínálati vagy költséginflációnál az árszint emelkedéshez általában a vállalatok önköltségének emelkedése vezet, amelyet okozhat például a munkaerő költségének vagy a nyersanyagok árának emelkedése. Ha a kereslet változatlan, akkor az előállítási többletköltséget a vállalatok a fogyasztói árra terhelik.   A reálhozam a befektések inflációtól megszűrt értéket jelenti, az elért hozamunk csökkentve az infláció mértékével, megmutatja a befektetésünk vásárlóerejének a változását. A magas infláció azokat érinti a legrosszabbul, akik készpénzben tartják a megtakarításaikat. 2021-ben az éves átlagos infláció 5,1% volt, ez azt jelenti, hogy a készpénz reálhozama mínusz 5,1%. Az MNB várakozása szerint 2022 első hónapjaiban még 6% felett lehet az infláció, az egész évet nézve pedig a 4,7-5,1%-os sávba várják. Ha ebben a magas inflációs környezetben meg szeretnénk tartani a megtakarításunk vásárlóértékét, akkor olyan befektetést kell keresnünk, amelynek a hozama meghaladhatja az inflációt. Számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, azonban annak, aki pozitív reálhozamot szeretne, a kockázatosabb befektetések irányába kell fordulnia.   Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. marketingközelménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen vélemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek.

Tovább
2022. február 1.

A környezettudatos gondolkodás egyre inkább az életünk része, miért ne lehetne ez fontos szempont befektetéseink tervezésekor is?

Tovább
2022. január 16.

Tekintse meg a határozatlan futamidejű, kötvény-, vegyes-, abszolút hozamú-, részvény- és árupiaci részalapjainkról készült negyedéves összefoglalónkat!

Tovább
1/2