Hírek, aktualitások

Kövesse híreinket alapjainkról, új ajánlatainkról, a piacokról és a befektetések világából.

Biztonságos kikötő megtakarításainak
2022. február 28.

A megújult CIB Euró Start Tőkevédett Részalap ezentúl tőkevédelmet nyújt a befektetőknek legalább 30 naptári napos tartási időszak esetén.

Tovább
2022. február 1.

Ha híreket olvasunk, a koronavírus után mostanában az egyik leggyakoribb téma az infláció. Mindkettő hatással van az életünkre, ráadásul ok - okozati összefüggés is van közöttük. Az ok a koronavírus, amely már két éve beárnyékolja az életünket. Ez alatt az idő alatt rengeteg információt szereztünk, gyakorlatilag a fél ország hobbi virológussá képezte ki magát. A magas inflációról is hallott már mindenki, aki pénzből él, arra hatással is van – de alaposabb ismerettel csak kevesen rendelkeznek a témában.   Arra a kérdésre, hogy mi is az infláció, a legáltalánosabb válasz a pénzromlás. A közgazdaságtan úgy definiálja, hogy az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Amit leginkább érzünk, az az, hogy egyre többet kell fizetni ugyanazokért a termékekért a boltban.   Az infláció nem feltétlenül rossz dolog, sőt, kismértékű inflációra szükség van egy egészségesen működő gazdaságban. A magas inflációnak számos negatív következménye van, de az árstabilitás sem jelent nulla százalékos inflációt. A defláció – vagyis az árszínvonal csökkenése sem jó a gazdaságnak. Ha csökkennek az árak, akkor a lakosság elhalasztja a fogyasztását – miért vennénk meg most egy új autót, ha a régivel még nincs probléma, és egy év múlva olcsóbban, esetleg magasabb felszereltséggel kaphatjuk meg? Ha kisebb a kereslet, akkor a vállalatok kevesebb terméket értékesítenek, ezáltal romlik a jövedelmezőségük, ami elbocsátásokat, a beruházások visszaesését eredményezi. A magasabb munkanélküliség miatt a lakosság jövedelmi helyzete romlik, ami visszafogja a keresletet, így tovább csökkenek az árak – és a kör, más néven a deflációs spirál bezárul. A jegybankoknak fontos szerepük van az infláció kordában tartásában, az MNB-nek is az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A magyar jegybank inflációs célja 3%, egészen pontosan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fogyasztói árindex 3%-os értéke.   A gazdaság számára kívánatos évente pár százalékos inflációt lassú (vagy kúszó) inflációnak nevezzük, az ettől nagyobb mértékű, de még kezelhető infláció a vágtató infláció, a gazdaság egyensúlyát felbillentő, akár több száz százalékos szintnél pedig hiperinflációról beszélünk.   Ha inflációról van szó, akkor általában a fogyasztói árindexre (CPI) gondolunk, de gyakran hallhatunk a harmonizált fogyasztóiár-indexről (HICP) és a maginflációról is. A fogyasztói árindex a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árának időben bekövetkező átlagos változását méri, Magyarországon a KSH számolja havi gyakorisággal. Ehhez a háztartások által fogyasztott árukat és szolgáltatásokat „kosárba” rendezik, és ennek az adott havi árát hasonlítják össze az egy évvel korábbival.     A kép forrása: pixabay.com    A kosárban az átlagos fogyasztásnak megfelelően különböző súllyal szerepelnek a termékcsoportok, az élelmiszereknek például 26,5%, a szolgáltatásoknak 25,9% a tartós fogyasztási cikkeknek 9,3% a háztartási energiának 5,9% a súlya, míg bizonyos vásárlások (pl. ingatlan) részben módszertani, részben technikai okokból nem szerepelnek az indexben. A KSH nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-indexet is számol, ennek a kosarában a nyugdíjas fogyasztói szokásokat veszik figyelembe: kikerülnek például a gyerekneveléssel kapcsolatos kiadások, míg a gyógyszerek, gyógyáruk aránya magasabb.   A maginfláció a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított inflációs mutató, amely az alaptrendet igyekszik megragadni. Számítása a fogyasztói árindex egyes tételeinek elhagyásával történik, így kiszűrve az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű hatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás.   Az euroövezetben a fogyasztói árak változását a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérik. A harmonizált szó azt jelenti, hogy az Európai Unió országai azonos módszertant alkalmaznak, ami lehetővé teszi az országok adatainak összehasonlítását.   Ha a kiváltó okokat vizsgáljuk, a keresleti inflációnál az árszint emelkedést a kereslet növekedése indukálja. A világjárvány miatti lezárások nagy mértékben elhalasztották a fogyasztást, amely a nyitással egyben zúdult a piacra. A kínálati vagy költséginflációnál az árszint emelkedéshez általában a vállalatok önköltségének emelkedése vezet, amelyet okozhat például a munkaerő költségének vagy a nyersanyagok árának emelkedése. Ha a kereslet változatlan, akkor az előállítási többletköltséget a vállalatok a fogyasztói árra terhelik.   A reálhozam a befektések inflációtól megszűrt értéket jelenti, az elért hozamunk csökkentve az infláció mértékével, megmutatja a befektetésünk vásárlóerejének a változását. A magas infláció azokat érinti a legrosszabbul, akik készpénzben tartják a megtakarításaikat. 2021-ben az éves átlagos infláció 5,1% volt, ez azt jelenti, hogy a készpénz reálhozama mínusz 5,1%. Az MNB várakozása szerint 2022 első hónapjaiban még 6% felett lehet az infláció, az egész évet nézve pedig a 4,7-5,1%-os sávba várják. Ha ebben a magas inflációs környezetben meg szeretnénk tartani a megtakarításunk vásárlóértékét, akkor olyan befektetést kell keresnünk, amelynek a hozama meghaladhatja az inflációt. Számos lehetőség áll a rendelkezésünkre, azonban annak, aki pozitív reálhozamot szeretne, a kockázatosabb befektetések irányába kell fordulnia.   Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. marketingközelménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen vélemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek.

Tovább
2022. február 1.

A környezettudatos gondolkodás egyre inkább az életünk része, miért ne lehetne ez fontos szempont befektetéseink tervezésekor is?

Tovább
2022. január 16.

Tekintse meg a határozatlan futamidejű, kötvény-, vegyes-, abszolút hozamú-, részvény- és árupiaci részalapjainkról készült negyedéves összefoglalónkat!

Tovább
2022. január 10.

Árupiaci összefoglaló és kitekintő 2021 utolsó negyedévében a Deutsche Bank nyersanyag-indexe (DBLCDBCE) 2,96%-ot emelkedett dollárban mérve. Az index októberben folytatta az előző negyedévben megkezdett emelkedést, azonban november közepén az omikron variáns megjelenésének hatására közel 10%-os zuhanást szenvedett el. December folyamán az index közel teljesen visszatért a korrekció előtti szintekre párhuzamosan az új koronavírus variáns relatíve enyhébb tüneteiről szóló hírekkel. Az index több, mint felét (54%-át) továbbra is a fosszilis energiahordozók teszik ki. Miközben a WTI 2,2%-kal, a Brent 2,26%-kal, a benzin 4,2%-kal, a fűtőolaj pedig 0,87%-kal emelkedett, addig a földgáz ára 37,32%-kal esett a negyedik negyedév folyamán. Az olaj, illetve a különböző olajszármazékok a fő indexhez hasonlóan komoly zuhanást szenvedtek el a november végi omikron-pánik miatt. Több, mint 10%-ot estek az árfolyamok, mivel sokan megijedtek az új variáns miatti esetleges lezárások várható hatásaitól. A novemberi OPEC értekezlet is további bizonytalanságot gerjesztett a piacon, mivel bár a korábbi terveiknek megfelelően emelték a kitermelési mennyiségeket, nyitva hagyták az ülést, így lehetőséget hagytak az olajkitermelő országok maguknak, hogy esetleges lezárások esetén csökkentsék a kitermelési kvótákat. Ez a taktika végül stabilizálta az olajárat, és ahogy elkezdtek szivárogni a pozitív hírek az omikron variánsról, úgy erősödtek vissza az árfolyamok. A földgázpiacon átmenetileg csökkent a kínálati szűkösség a cseppfolyós gázt fogadó LNG terminálok aktivizálódásával, így a harmadik negyedéves óriási emelkedés után komoly korrekciót szenvedett el az földgáz árfolyama. Azonban továbbra sincs megegyezés az orosz gáz Európába történő szállításával kapcsolatosan, így még további volatilitás várható az árfolyamban. Az ipari fémek közül egyedül az alumínium esett (1,71%-ot), miközben a réz 9,08%-ot, a cink pedig 19,81%-ot emelkedett a negyedév folyamán. Az alumínium a földgázhoz hasonlóan egy nagyon erős harmadik negyedéves rally után korrigált október közepétől a kínai lassulási félelmek miatt várható keresletcsökkenés következményeként, azonban hosszú távon ezen a piacon szűkülő kínálatot várunk a különböző környezetvédelmi kvóták miatt, ezért az árfolyam decembertől elkezdett újból emelkedni. A réz és a cink szintén fontos elemei az ellátási lánc problémák megoldása után várhatóan teljes kapacitásokkal újrainduló iparnak, ezért emelkedni tudtak az árfolyamaik az elmúlt negyedévben. A nemesfémek közül az arany 4%-ot, az ezüst 5,71%-ot emelkedett. Az emelkedés ebben az esetben szintén az omikron variáns megjelenésének köszönhető, valamint a globális jelenségnek tekinthető rekord inflációs számoknak. Azonban időben egyre közeledünk a monetáris politikai szigorításhoz az USA-ban, így ez várhatóan nyomás alatt fogja tartani a nemesfémek világpiaci árát. Az indexben szerepló agrártermékek közül egyedül a cukor ára esett (7,18%-ot), míg a szója 5,29%-kal, a búza 4,65%-kal, a kukorica 8,95%-kal emelkedett. A világpiaci élelmiszerárak alakulása Forrás: MNB   Részvénypiaci összefoglaló   A 2021-es év utolsó három hónapja vegyes hozamot termelt a részvény-befektetőknek. A fejlett részvénypiac dollárban átlagosan 7,5%-kal értékelődött fel, a feltörekvő piacok részvényei dollárban átlagosan 1,7%-kal értékelődtek le az utolsó negyedévben. A fejlett piacon belül az USA részvények húzták fel az átlagot: az S&P 500 index 10,65%-ot rallyzott, az európai részvények 7,25%-ot emelkedtek. A japán piac gyengélkedett: a TPX index 1,9%-ot esett japán jenben mérve. A kedvező harmadik negyedéves EPS számok és a továbbra is támogató jegybanki környezet tovább erősítette a kockázatvállalást a részvénypiacokon. Habár a FED novemberben bejelentette, hogy kivezeti a QE-t, ez alapvetően nem rontotta el a piaci hangulatot. A globális feltörekvő részvénypiacok kevésbé teljesítettek jól az utolsó negyedévben. A viszonylag régóta szenvedő kínai piac némiképp magára talált az utolsó három hónapban a SHSZ300 Index 1,5%-os teljesítményével. A feltörekvő régiókban továbbra is jelentős kínai piacra leginkább az ingatlan szektor részvényei jelentik a kockázatot, de a kínai technológiai cégek is eléggé volatilisekké váltak az állami szabályozás és az amerikai tőzsdei jelenlétükkel kapcsolatos bizonytalanság miatt. A közép-kelet európai régió átlagosan alig változott az utolsó negyedév alatt: a CETOP index alig 0,4%-ot emelkedett. Az utolsó három hónapban a cseh részvények rallyztak leginkább: a prágai tőzsdeindex 7,6%-ot emelkedett. Emellett a román részvényeket is vásárolták a befektetők: a BET index 3,3%-ot nőtt. A magyar piac kevésbé volt kedvelt ebben az időszakban: a BUX index 4%-ot esett a három hónap során, de a lengyel részvények sem találtak magukra: a WIG index 1,5%-kal értékelődött le. A magyar piacot leginkább az OTP, a MOL és a Magyar Telekom részvényei húzták le. Az OTP esetében a decemberben bejelen-tett kamatstop, a MOL-nál a novemberben bejelentett benzinárstop hozta meg a negatív hangulatot. A Telekom esetében az MNB gyors kamatemelése válthatta ki az eladói nyomást. Az év egészét tekintve azonban a részvénypiaci befektetések pozitív reálhozamot jelentettek a befektetők számára. A fejlett piacok, a CEE régió két számjegyű pozitív hozamokkal zárták az évet.   Olvassa el 2021 IV. negyedéves makro és kötvénypiaci körképünket is!   Negyedéves piaci körképünket letölthető pdf formátumban a kapcsolódó dokumentumok között tekintheti meg.   Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. marketingközelménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen vélemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek.

Tovább
2022. január 10.

A negyedik negyedév tőkepiaci történéseit a tartósan magas infláció és az omikron variáns határozta meg. A FED kénytelen volt elhagyni az átmeneti jelzőt az inflációval kapcsolatban és így kénytelen volt felvenni az inflációval szemben a kesztyűt…

Tovább
2/2